Tudományos háttérrel megalapozott tippek, receptek és praktikák teljes értékű növényi táplálkozás követőinek

Hisztamin-intolerancia és a teljes értékű növényi táplálkozás

Tartalomjegyzék

Érzékeny téma a némileg vitatott hisztamin-intolerancia, találóbb nevén étkezési hisztamin-érzékenység. Ilyen esetben a szervezet nehezen küzd meg az ételek útján bevitt hisztaminnal, ami így puffadást, hasmenést, görcsöket, viszketést, fejfájás, fáradtságot, erős szívdobogást vagy hirtelen melegségérzetet, illetve nátha-szerű tüneteket okozhat. Mivel a hisztamin-intolerancia kezelésére gyakran tilosak a hüvelyesek, emiatt sokan vonakodnak belekezdeni a teljes értékű táplálkozásba. Pedig erre nincs különösebb okuk.

A hisztamin egy, a testben hormonként, illetve neurotranszmitterként (kémiai hírvivőként) előforduló, sokféle szerepet betöltő természetes anyag. Minden funkcióját ma még nem ismerjük. Azt azonban tudjuk, hogy közreműködik az immunrendszer, az emésztés, a vérnyomás, az alvás-ébrenléti (cirkadián) ritmus és az étvágy szabályozásában, illetve a koncentrációban, az emlékezetben és az érzelmek elraktározásában.

Különböző okok vezethetnek oda, hogy a belekben csökken a hisztamin lebontásának képessége. Bizonyos esetekben genetikai tényezők is közrejátszanak, egy génmutáció révén ugyanis csökkenhet a hisztamin lebontásáért felelős DAO és HNMT enzimek előállítása. Abból azonban, hogy a hisztamin-intolerancia mégsem születéskor, hanem jellemzően 30-40 éves korban jelentkezik, arra következtetünk, hogy más tényezők fontosabbak a kórkép kialakulása szempontjából. Ilyen lehet például a hormonális egyensúly felbomlása (ösztrogéndominancia) és az ún. áteresztő bél szindróma.

„Anélkül, hogy vitatnánk a hisztamin-mérgezés klinikai jelentőségét, a jelenlegi megközelítés az emberi test egészét helyezi a középpontba az elfogyasztott ételek helyett. A hisztamint továbbra is kiváltó okként tartjuk számon, ugyanakkor a kérdés az, hogy az egyes személyek hogyan reagálnak az élelmiszerek révén elfogyasztott hisztamin különböző mennyiségeire” – írja a Barcelónai Egyetem  kutatócsoportja tudományos nyilatkozatban. A hisztamin intolerancia hátterében is több, mint valószínű, hogy a felborult bélflóra állhat.

Egyre több információ áll rendelkezésre arról, hogy a bélfal és a belek áteresztő képessége mennyire fontos az egészség szempontjából. A bélfal egy mintegy 400 m²-nyi terület, amely elválasztja egymástól a belek tartalmát és a véráramot, azaz a szervezet többi részét. Feladatai sokrétűek: védi a szervezetet a kiszáradástól, az elektrolit-veszteségtől és a veszélyes anyagok (antigének) behatolásától, mellette életteret biztosít a bélben élő, emésztést segítő mikroorganizmusok számára, továbbá lehetővé teszi a tápanyagok véráramba jutását, felszívódását. A bélfal, az azt borító nyálkahártya és az ott élő baktériumok biztosítják a bélfal szelektív átjárhatóságát, permeabilitását, hogy a hasznos anyagok bejuthassanak a szervezetbe, a veszélyesek pedig ne.

Míg a szervezetet támogató milliónyi mikroorganizmussal egészséges együttélésben vagyunk, addig a bélben elszaporodhatnak a patogén kórokozók is, melyek gyulladásos reakciót válthatnak ki. De nemcsak a „rossz” baktériumok jelentenek gondot, hanem az is, ha a „jók” nem elegendő mennyiségben, illetve sokféleségben (diverzitásban) vannak jelen a belekben. Sok életmódbeli tényező negatívan befolyásolhatja a bélfal állapotát. Ilyen például a gyógyszer-, az alkohol-fogyasztás, az étrend magas zsírtartalma és a stressz. Az egészséges bélflóra egyensúlyának ilyetén felborulása esetén sérül a bél „barrier” funkciója, ami „áteresztő bélhez”, emésztési panaszokhoz és  betegségekhez vezethet.

Egyre többen ismerik fel, hogy a belek egészsége és az ott lakó mikroorganismusok diverzitása kihatással lehet más szervek működésére is. Korábban a tápcsatornát az élelmiszerek megemésztésének helyszíneként tartották számon. Ma már egyre bővülnek az ismereteink arról, hogy a bélfal további funkciójaként összeköttetésben áll a központi idegrendszerrel, az immun-, és a hormonrendszerrel is. Az úgynevezett „bél-agy-tengely” egy kétirányú kommunikációs csatorna a két szervrendszer között, melynek megfelelő működése alapvető fontosságú a szervezet egészséges egyensúlyának fenntartásában. A belek állapota így egy sor olyan betegséggel is összefüggésbe hozható, amelyek esetén nem gondolnánk azonnal az emésztésünkre (pl. depresszió, autoimmun betegségek).

Amint az egészséges étkezés során a bélflóra és a bélnyálkahártya regenerálódik, a különféle panaszok is mérséklődnek. Egyre nyilvánvalóbb ugyanis,  hogy a hüvelyes-fogyasztás kedvezően hat a mikrobiomra és csökkenti a bélfal gyulladását is. A babfélékben található rost, rezisztens keményítő és fenolsav pedig támogatja a jótékony bélbaktériumok szaporodását.

Diagnosztizált hisztamin intolerancia esetén sem kell teljesen lemondani a hüvelyesekről. Egyéni érzékenységtől függ az is, hogy ki milyen fajtát és mennyiséget tud belőlük fogyasztani. A hüvelyesek hisztamin-tartalma egyébként jelentősen alatta marad a halban, a felvágottakban, a sajtokban és a különböző alkoholtartalmú italokban mérhető szintnek. Súlyosabb esetekben pár hét eliminációs időszak után fokozatosan bevezethető minden teljes értékű növényi étel, folyamatosan figyelve az szervezet reakcióit azokra. Mindenkinek más a tolerancia-szintje, ami idővel tovább javul. Ezért fontos, hogy tiltások helyett inkább magunkat akarjuk megismerni. Enyhébb esetekben elegendő egy alapos étkezési napló vezetése, melyben részletesen feljegyezzük az elfogyasztott ételeket és az esetlegesen fellépő tüneteket.

Fontos, hogy olyan ételeket fogyasszuk, amelyek helyreállítják a bélflóránkat, így sok teljes értékű gabonát és a jól tolerált friss zöldségeket, gyümölcsöket, magvakat, csírákat, zöldfűszereket. Tartózkodjunk az alkoholtól, hordjunk kényelmes ruhát, mozogjunk eleget lehetőleg friss levegőn. Ezek mellett az életmódbeli tanácsok mellett fontos a megfelelő, bizonyítottan hatásos stressz kezelő technikák alkalmazása is, mint a rendszeres meditációé.

Erről és a hüvelyesek megfelelő előkészítéséről bővebben itt lehet olvasni:

Puffadás vegánként – hogyan tegyük könnyen emészthetővé a hüvelyeseket?

Megosztás:
Megosztás itt: facebook
Facebook
Megosztás itt: twitter
Twitter
Megosztás itt: pinterest
Pinterest
Megosztás itt: email
Email
Témánál vagyunk
Ezek is tetszhetnek még
Mit tudhatunk a jódról

A jódhiány megelőzéséről teljes értékű növényi étrend mellett a Prove.hu-n jelent meg cikkem: Jódhiány – valóban veszélyben vannak a vegánok?