Tudományos háttérrel megalapozott tippek, receptek és praktikák teljes értékű növényi táplálkozás követőinek

Immunrendszerünk erősítése és a Covid-19

Tartalomjegyzék

A cikk eredetileg itt:  https://prove.hu/hogyan-erosithetjuk-az-immunrendszerunket-a-covid-19-ellen/ jelent meg.

 

A COVID-19 járvány során a nemzetközi adatok szerint több, mint 140.000.000 ember fertőződött meg 2019 vége óta. A számok világviszonylatban továbbra is emelkednek. A betegség lefolyása esetenként eltérő lehet, a panaszmentességtől a halálos szövődmények kialakulásáig fokozódhat.

Gyakori tünetei a láz, száraz köhögés, végtagfájdalom, fáradtság, étvágytalanság, szaglás-, és ízérzékelés kiesése, alvási zavarok, légzési nehézség. Tekintettel arra, hogy jelenleg még nincsenek hivatalosan alkalmazott antivirális gyógyszerek a SARS-COV-2 vírus ellen, fertőzés esetén a vírus legyőzésének feladata az immunrendszerünkre hárul. A kérdés az, hogy hogyan támogathatjuk ebben a legjobban.

Talán nincs is olyan téma, ami ennyire megosztaná a közvéleményt. Cikkünkben nem foglalunk állást sem az oltás, sem a politikai intézkedések tekintetében. Vizsgálódásunk célja kizárólag annak körbejárása, hogy mely étkezési és életmódbeli szokások támogathatják szervezetünket és erősíthetik immunrendszerünket.

A krónikus gyulladás és a COVID-19

A SARS-COV-2 vírus először a légutakat támadja meg. Ennek tünetei az enyhe náthától az akut légzési elégtelenségig széles skálán mozoghatnak. A betegség súlyos lefolyásáért azonban adott esetben az ún. „citokin viharnak” a fellépése okolható. Ennek során a szervezetben súlyos, akár halálos kimenetelű gyulladásos folyamatok mehetnek végbe.

Azt tudjuk, hogy az idősebbek, a krónikus betegek, illetve a szív-, és érrendszeri betegségekben, cukorbetegségben szenvedők, továbbá az elhízottak körében nagyobb az esélye a betegség halálos kimenetelének. De gyakran tapasztalnak súlyos tüneteket olyanok is, akik kórtörténetük alapján egészségesek, fiatalok, sportosak. Ahhoz, hogy ennek okát megértsük, ismerni kell az immunrendszer működését.

Az immunsejtek hírvivőkön, az ún. citokineken keresztül kommunikálnak egymással és más szervekkel, így például az idegrendszerrel is. Ennek egyik célja a szervezet összehangolt reakciója (például láz kialakulása). A citokinek termelése szabályozza továbbá magát az immunválaszt is. A fehérvérsejtek termelnek gyulladásserkentő és -csökkentő anyagokat is. Akut esetben hirtelen megnő a gyulladásserkentő anyagok száma a vérben. Ha viszont az okot adó körülmény megszűnik, azaz a gyulladás okafogyottá válik, túlsúlyba kerülnek a gyulladáscsökkentő anyagok. A COVID-19 során sincs ez másképpen.

A gond akkor van, ha annyira sok gyulladásserkentő anyag kerül a vérbe, hogy a gyulladás gyakorlatilag „eluralkodik” a szervezetben. Ez megtörténhet fertőzés hatására, de kialakulhat lassan, hosszú idő alatt is. A hastáji zsírszövet például nemcsak termeli, hanem raktározza is a citokineket. A szervezet ilyenkor nem tudja helyreállítani egészséges egyensúlyát. Ráadásul a citokinok felelősek a (vírusfertőzés révén gyakrabban fellépő) trombózis kialakulásáért is.

Ha a szervezetben alacsony fokú, krónikus gyulladás van, akkor már a fertőzés bekövetkezése előtt is túlsúlyban lehetnek a gyulladásserkentő citokinek. Ilyenkor a két folyamat, a krónikus gyulladás és a SARS-COV-2 fertőzés hatása összeadódhat. Ahogyan egyre több adat áll rendelkezésre SARS-COV-2 vírussal kapcsolatban, úgy válik nyilvánvalóvá, hogy

a fertőzés lefolyásának súlyosra fordulása szempontjából a krónikus gyulladásnak döntő szerep jut.

Fontos, hogy ez a folyamat nemcsak krónikus betegségek esetében figyelhető meg! Ugyan a legtöbb (talán minden) betegség kialakulását elősegíti a gyulladás, a konkrét diagnózist évek előzhetik meg, melyek során az immunrendszer folyamatos izgalmi állapotban van. Ennek árulkodó jele lehet többek között:

  • állandó fáradtság,
  • gyakori fejfájás, szédülés,
  • depresszió, motiválatlanság, szorongás, türelmetlenség
  • emésztési nehézségek (székrekedés, hasmenés, reflux)
  • hízás, fogyás, hastájékon kialakuló zsírpárna,
  • alvászavarok,
  • gyakori fertőzések,
  • bőrproblémák, korai őszülés, kopaszodás, nők esetében erős szőrzet,
  • menstruációs panaszok (fájdalmas, erős, vagy rendszertelen periódus, PMS)
  • fájdalom, izomgyengeség.

Az oxidációs stressz és az immunrendszer

Kutatások bizonyítják, hogy a SARS-COV-2 vírus súlyos lefolyása erős összefüggést mutat szervezetben lejátszódó oxidációs stresszel. Ha a szervezetben felborul az oxidánsok és az antioxidánsok egyensúlya, a szabad gyökök „megtámadják” a sejteket, ezáltal elősegítve a sejtek öregedését, programozott halálát, a DNS-mutációt és tumorsejt-szaporodást. Az oxidációs stressz összefüggésben áll a krónikus gyulladással és önmagában is képes gyengíteni az immunrendszert.

Oxidációs stressz okai közé sorolható a pszichés stressz, a környezeti ártalom (pl. sugárzás, toxinok, azbeszt, VOC), a dohányzás, az étrend magas zsírtartalma, feldolgozott ételek, magas hőfokon vagy zsiradékban készülő, illetve füstöléssel tartósított ételek fogyasztása. Fontos tudni, hogy még a növényi zsiradékok (magvak, avokádó, hüvelyesek, gabonák) is oxidálódnak magas hőfokon.

A jelenség ellen egyrészt a rizikófaktorok csökkentésével (pl. dohányzás), másrészt gyulladáscsökkentő életmóddal (testmozgás, meditáció, mindfulness, zsírszegény, magas hőfokon készített és feldolgozott alapanyagoktól mentes, változatos növényi alapanyagokat tartalmazó étrend) vehetjük fel a harcot. Étrendünkben is kerüljük a transzzsírt, az értékes zsírsavak oxidálódását elkészítés (olajban vagy sütőben) sütés során, továbbá a füstölt és a feldolgozott élelmiszereket. Emellett törekedjünk antioxidánsban gazdag élelmiszerek bőséges fogyasztására.

Gyümölcsök utazás közben
Cara-Foto / Shutterstock

Az antioxidánsok ereje

Az antioxidánsok megkötik a szabad gyököket és segítenek megszüntetni az oxidációs stresszt. Fogyasztásuk erősíti az immunrendszert, felbecsülhetetlen segítséget jelentenek a betegségekkel szembeni küzdelemben.

Kiváló antioxidáns az áfonya, málna, kökény, szeder, eper, articsóka, kel, mángold, vörös káposzta, cékla az étcsokoládé, zöld tea és a pekándió. Egyenesen superfood a kakaóbab-töret, a goji bogyó és a matcha tea, jóllehet, ezek sajnos nem olcsó alapanyagok.

A kutatások különösen a gluthation nevű antioxidáns fontosságára hívják fel a figyelmet a koronavírus tekintetében. Ennek alacsony szintje ugyanis a betegség súlyos lefolyását vetítheti előre. Ahhoz, hogy a szervezet megfelelő mennyiségű gluthationt tudjon előállítani, elsősorban kéntartalmú élelmiszereket (spenót, brokkoli, kelbimbó, rukkola, kelkáposzta, karfiol és vizitorma), C-vitamint, szelént (brazil dió, paradió), illetve gluthátiont tartalmazó zöldségeket, spenótot, avokádót, spárgát és okrát érdemes fogyasztanunk. A vírusos időszakban nem árthat táplálék-kiegészítőként is bevinni ezt a fontos anyagot.

A vitaminok jótékony hatásai

Fontos, hogy táplálkozásunk valóban tartalmazzon minden fontos vitamint és ásványi anyagot. A B12, vas-, folsav, illetve jódhiány a szervezet egészének ütőképessége szempontjából hátrányos folyamatokat indíthat el. Végeztessünk rendszeres időközönként laborvizsgálatokat, és kövessük nyomon a tápanyagok szintjének alakulását.

C-vitamin nagy dózisban hatékonyan segíthet a megelőzésben és egészítheti ki a klasszikus terápiás kezeléseket is. Fokozhatja a gyulladáscsökkentő és vírusölő gyógyszerek hatékonyságát súlyos lefolyású esetekben. Drámaian csökkentheti a szteroidok szükségességét, így csökkentve az azok mellékhatásaként fellépő tünetek rizikóját.

Kutatási eredmények szerint a D vitamin-hiány fontos tényező lehet abból a szempontból, hogy milyen súlyos lesz a COVID-19 lefolyása. Kevesen tudják viszont, hogy a B12 vitamin alacsony szintjének is hasonló következményei lehetnek. A többi B, A és K vitaminok is hatásosnak bizonyultak a vírusfertőzés leküzdésében.

A többszörösen telítetlen zsírsavak

Az utóbbi évtizedek során nyilvánvalóvá vált, hogy a többszörösen telítetlen zsírsavak gyulladáscsökkentő hatása verhetetlen. Ezek a csodaszerek közvetve és közvetlenül is támogatják az immunrendszer működését. Fogyasszunk napi rendszerességgel lenmagot, chiamagot és kendermagot. Támogassuk sok rosttal és rezisztens keményítővel a bélrendszerünkben azokat a baktériumokat, amelyek rövid láncú zsírsavakat (SCFA) termelnek. Ebben segíthetnek a hüvelyesek, a teljes értékű gabonák (és azok főzővize), a bogyós gyümölcsök, a zöld leveles és keresztes virágú zöldséget, a banán, a burgonya, az édesburgonya és a sütőtök.

A megfelelő omega-3 zsírsav pótlásáról akár algaolaj fogyasztásával is gondoskodhatunk.

A polifenolok csodaszerek

polifenolok természetes vegyületek, amelyek sokoldalú biológiai aktivitással rendelkeznek. Ide tartoznak például a flavonoidok, a fenolsav és a resveratol. Ezek szerteágazó módon segítik az immunrendszer kórokozókkal szemben folytatott küzdelmét. Különböző fehérvérsejtek képesek felvenni a polifenolokat, így aktiválva fontos immunválaszokat. Bizonyos képviselői (pl. a kurkumában található curcumin) akár jótékony epigenetikai változásokat is kiválthatnak.

A polifenolok erősítik a mikrobiomot, a bélrendszer immunológiai funkcióit, csökkentik az allergiás tüneteket és akadályozhatják a tumorsejtek szaporodását is. Ráadásul a COVID-19 szempontjából különösen előnyös, hogy segítenek megakadályozni a vérrögképződést is.

Fogyasszunk bőségesen a következő növényi forrásokból: bogyós és citrus gyümölcsök, szőlő, barackfélék, keresztes virágú és leveles zöldségek, articsóka, vöröskáposzta, hüvelyesek és a tofu, lenmag, dió, zab, rozs, különböző italok (fekete és zöldtea, vörös bor, kávé, kakaó) illetve a fűszerek (kömény, kurkuma, fahéj, fokhagyma, zellermag, bazsalikom, menta, majoránna, zsálya, rozmaring, kakukkfű, gyömbér), illetve az ecetek és az extra szűz olívaolaj.

A caffein és a vörös szőlő héjában található rezveratol például akár a vírusfertőzés megelőzésében is szerepet kaphat.

Immunrendszerünk erősítése és a Covid-19
Pratiksha Mohanty/Unsplash

A természetes vírusölőknek is bizonyított a hatása

Az utóbbi időkben tanulmányok is bizonyítják bizonyos növények természetes vírusölő hatását. A SARS-COV-2 vírus esetén is folytattak in vitro kutatásokat bizonyos természetes hatóanyagokkal kapcsolatban. Hatékonynak bizonyult többek között a fokhagyma, a fekete kömény, a kurkumagyömbér illetve az egzotikusabb galangalashwagandha, anogeissus acuminata és a phyllanthus myrtifolius.

Akár a fitoösztrogéneknek is lehet vírusmegkötő hatása (ez magyarázhatja azt is, hogy a vírus férfiakra nézve gyakran veszélyesebb), így nincs okunk COVID-19 esetén sem kerülni az olyan kiváló szójaforrásokat, mint az edamame, a tempeh vagy a nattó.

A stressz gyengíti az immunrendszert

Stressz során az ideg-, és a hormonrendszerünk olyan anyagokat (adrenalin, kortizol) termel, amelyek befolyásolják az immunrendszer működését. Ennek hatására gyulladásserkentő anyagok termelődnek. Ez akut esetben előnyös, azonban az állandósuló stressz felboríthatja az egyensúlyt. Kutatások igazolják, hogy az, akit több stressz ér, fogékonyabb a fertőződésekre még egyszerű nátha esetén is. A feszített edzések, a traumák, a szigorú korlátok és a szeparáció állatkísérletekben fokozta a vírusokkal és baktériumokkal szembeni kiszolgáltatottságot.

Azt, hogy mennyi stressz ér bennünket, nem mi döntjük el. Ugyanakkor fontos tudni, hogy megfelelő testmozgással, jógával és meditációval rövid idő alatt és hatásosan állíthatjuk helye a szervezetünk neurotranszmitter- és hormonháztartását. A szerotonin-termelés fokozásában segíthet a B3-vitamin, az L-tryptophan és az omega3 zsírsav fogyasztása, táplálék-kiegészítő útján történő pótlása is.

Jó B3 forrás a mogyoró, az avokádó, a barnarizs, a teljes búzaszem, a gomba, a zöldborsó vagy a burgonya, míg L-tryptophant a tökmag, szezámmag, tofu, szója tartalmaz. Ez utóbbiak megfelelő hasznosulásához nem árt, ha elegendő vasat, B2 és B6 vitamint (leveles zöldek, citrus és piros színű bogyós gyümölcsök banán, zab, mandula, csicseriborsó, édesburgonya) is fogyasztunk.

A COVID-19 egyébként is jelentős pszichés kihívást jelent. Egy potenciálisan halálos betegség nem meglepő, ha szorongást, félelmet, olykor pánikot vált ki. Ugyanakkor a stressz sajnos nem kedvez a gyógyulásnak. Igyekezzünk ezért ilyenkor a pihenésre és a gyógyulásra koncentrálni.

Tartsunk magunkat távol a médiától, olvassunk könyvet, lapozgassunk régi fényképeink között, nézzünk filmeket. Telefonbeszélgetések és üzenetváltások során szorítkozzunk olyan ismerőseink és családtagjaink támogatására, akik megnyugtatnak és biztatnak betegségünk kimenetelével kapcsolatban. Ha mégsem tudunk tökéletes hírzárlatot teremteni magunk körül, koncentráljunk a gyógyultak számára és azokra az ismerőseinkre, akik már meggyógyultak.

Minél többféle módon támogatjuk a szervezetünket, minél több jó szokást veszünk fel és minél több és tápláló ételt fogyasztunk, annál erősebb lehet az immunrendszerünk. Életmódunk az oxidációs stressz és a krónikus gyulladás révén bizonyítottan közrejátszhat mind a COVID-19, mind más betegségek lefolyásában.

Az, aki tudatosan étkezik, a megfelelő életmód keretében jóval többet tesz egészségéért a SARS-COV-2 vírussal szembeni védekezésnél. Még az oltás esetleges mellékhatásaival szemben is nagyobb védelmet élvezhet. Életmódunk hozzásegíthet a hosszabb élethez, a jobb életminőséghez, és segíthet megelőzni a legtöbb olyan betegséget, amely civilizációnkat fenyegeti.

Megosztás:
Megosztás itt: facebook
Facebook
Megosztás itt: twitter
Twitter
Megosztás itt: pinterest
Pinterest
Megosztás itt: email
Email
Témánál vagyunk
Ezek is tetszhetnek még
Vasbevitel növényi étrenden

A vas a szervezetben számos funkcióhoz hozzájárul. Hiánya esetén a vér kevesebb oxigénnel látja el a sejteket, aminek következtében fáradtság, gyengeség, romló immunrendszer és erős

Az endometriózis és a növényi táplálkozás

Az endometriózis egy krónikus gyulladással járó, ösztrogénfüggő betegség, mely a termékeny korban lévő nők legalább 10%-át, a termékenységzavarral érintett asszonyoknak pedig akár az 50%-át is