Diósi Karola pszichológus cikke a mentális egészség és a bélmikrobiom kapcsolatáról.
Hippokratész címben idézett megállapítását egyre több tudományos kutatás támasztja alá. A belekben élő mikroorganizmusok egyensúlya, folyamatai meghatározzák testi, lelki és mentális egészségünket.
Az utóbbi évtizedekben a kutatók többször rávilágítottak arra, hogy az emberi szervezet különféle helyein található mikrobaközösségek – nem utolsósorban a bélflóra alkotói – alapvető szerepet játszanak az élettani homeosztázis fenntartásában. Az eredmények nemcsak a testi, hanem a lelki és a mentális egészség vonatkozásaiban is relevánsak.
Napjainkra az idegrendszeri rendellenességek – az ADHD-tólkezdve az életminőséget jelentősen rontó szorongáson át az időskori demenciáig – előfordulási aránya megsokszorozódott.
Egyre több kutatás tárja fel a bélrendszer összetett működésmódját, így arról már világos eredmények születtek, hogy az ideg-, hormon- és immunrendszer milyen szoros összefüggésben áll az étkezésünkkel, és milyen fontos az étrendünk a szervezetben lejátszódó folyamatokban.
A mikrobiom
A baktériumokról az embereknek általában a betegséget okozó képességük jut eszükbe. Sok évtizeden keresztül a tudósok is csak a megbetegítő tulajdonságaikkal foglalkoztak. Az utóbbi évek kutatásaiból azonban kiderül, hogy olyan, bennünk és rajtunk élő baktériumok tömegével élünk szimbiózisban, amelyek elengedhetetlenek egészségünk fenntartásában. Becslések szerint a testünk külvilággal érintkező üregeiben és felszínén körülbelül másfélszer több parányi élőlény él, mint amennyi testi sejtünk magunknak van.
A bélben élő baktériumok szerepe a legismertebb, és mennyiségileg is ezek alkotják a legnagyobb csoportot: az emberi testben élő mikrobióták 70 százaléka a vastagbélben található. A mikrobiomot ne spontán, kaotikus egyvelegnek képzeljük el, hanem egy szervezett, külső behatásokra érzékenyen reagáló rendszernek.
Születésünktől kezdve óriási jelentősége van a mikrobiomnakhomeosztázisunk fenntartásában. Egy egészséges emberben a bélflórát felépítő baktériumok egyensúlyban, azaz szimbiózisban vannak. Jól megférnek egymás mellett a kommenzalista (az egyiknek előnyös, a másiknak közömbös), a fakultatív patogén (csak bizonyos körülmények között káros) és a patogén (megbetegítő) mikroorganizmusok. Ez az egység befolyásolja pozitív vagy negatív irányban a fiziológiai, metabolikus, immunológiai és pszichés folyamatokat is.
Ha a szimbiózis felborul, akkor diszbiózis alakul ki, ami veszélyes lehet a gazdaszervezet és a mikrobiom kapcsolatára. Ha a bélflóra változása tartósan negatív irányú, akkor számos patológiás állapot felütheti a fejét. Ez nem önálló betegség, viszont hozzájárul a gazdaszervezet sebezhetőségéhez és a különféle betegségek létrejöttéhez. A felborult egyensúly az immunrendszer bonyolult szabályozottságát is megborítja, és kialakítja az úgynevezett lyukasbél-szindrómát, amelynek lényege, hogy kórosan nő a bél permeabilitása, áteresztése. A bélszövet alapvetően is áteresztő tulajdonságú, hiszen onnan is szívódnak fel a számunkra értékes tápanyagok, vitaminok. Ha ez túlzottan megnő, akkor a szervezetbe jutnak emésztetlen anyagok, endotoxinok, baktériumok, és így alacsony szintű, de krónikus gyulladás alakul ki. A krónikus gyulladás pedig nemcsak az allergia, a cukorbetegség, az asztma kialakulásában játszik szerepet, hanem például a depresszió, a demencia és az autizmus létrejöttében is.
A bélben élő baktériumokat két nagy csoportra oszthatjuk: a Gram-pozitív és a Gram-negatív fajokra attól függően, hogy milyen jellegű a sejtfaluk. A probiotikus fajok, melyek az egészségünket szolgálják, jellemzően Gram-pozitív baktériumok. Ha számuk csökken, akkor a Gram-negatív típusú élőlények szaporodnak el bennünk, amelyek úgynevezett lipopoliszacharidokat (LPS) termelnek, amelyek erősen gyulladáskeltő vegyületek. Ezek nemcsak a bélben, hanem az egész szervezetben súlyos károkat tudnak okozni: nemhiába hozzák összefüggésbe az LPS-termelő baktériumokat degeneratív betegségekkel és a megnövekedett halálozással.
A bél-agy tengely
Néhány évvel ezelőtt kezdtek felfigyelni arra, hogy a testünkre gyakorolt hatásán túl a mikrobiom az agyunkra, a gondolkodásunkra és a hangulatunkra is jelentős befolyással van. Az agyban körülbelül 100 milliárd neuron van, és 400-500 millió neuronból álló hálózat csatlakozik hozzá, mely többek között a bélfalat is átszövi. Az enterális (bélben lévő) idegrendszert második agynak is hívják. Ez a rendkívül bonyolult rendszer képes szabályozni az emésztést, a felszívódást, a salakanyag kiürülését, a bél perisztaltikáját a bolygóidegen (nervus vagus) keresztül.
A bélben élő mikroorganizmusok az emésztés során különféle anyagokat termelnek. Többek között ugyanolyan neurohormonok termelődnek itt, mint az agyban, például dopamin, szerotonin. Így ezek az anyagok a nervus vagusonkeresztül befolyásolni tudják a gazdaszervezet működését és viselkedését. A bél és az agy közötti, fizikailag és biokémiailag szoros egységet képező kommunikációs rendszert bél-agy tengelynek nevezzük.
Számos összefüggés támasztja alá, hogy a mikrobiom-bél-agy tengelyen a mikrobióta megváltozása neurológiai vagy mentális betegségek kezdetében és fenntartásában is szerepet játszik. Ilyen például az Alzheimer-kór, a demencia, az autizmus, a depresszió, a skizofrénia.
A mentális állapot gyakran nem magától változik, hanem szoros összefüggésben van a test egyéb területén megemelkedett gyulladásos folyamatokkal, bélrendszeri problémákkal. Ha a mikrobiom diverzitása csökken, akkor a hangulatunk és a viselkedésünk is változhat.
Bizonyítékok támasztják alá, hogy a bélben élő baktériumok szerepet játszanak idegrendszeri kórképek befolyásolásában. Még nincs teljesen egységes állásfoglalás, de egy 2019-es vizsgálat megerősítette, hogy összefüggés van a diszbiózis, a lyukas bél és az autizmus között. Az autizmus kialakulásában fontos szerepet játszik a rövid szénláncú zsírsavak (SCFA) anyagcserezavara. Az SCFA-k képesek átjutni a vér-agy gáton és szabályozni a mikrogliák (specifikus idegrendszeri sejtek) homeosztázisát, amely a megfelelő agyi fejlődéshez szükséges. A vizsgálatok kimutatták, hogy az autista gyerekeknél alacsonyabb az SCFA-koncentráció, ami a mikrobiom csökkent fermentációs képességét jelenti. A propionát és az acetát megtalálható a gyerekeknél, azonban a vajsav, tudományos nevén butirát rendkívül csekély mennyiségű. A propionát felhalmozódása idegfejlődési zavarokhoz és hangulati rohamokhoz vezethet, illetve viselkedésbeli eltérést okozhat.
A közelmúltban kezdték tanulmányozni, hogy a sclerosis multiplex keletkezésében és lefolyásában milyen szerepe van a mikrobiomnak. Az SM-es betegek bélflórája merőben eltér az egészséges populációétól. Azt is kimutatták, hogy a betegek epesav-anyagcseréje is megváltozott, ez a folyamat modulálja a központi idegrendszer gyulladásos jeleit, és rossz működése esetén szisztémás immunválasz alakul ki a bélben és az agyban egyaránt.
A WHO szerint a 2000 utáni évtizedekben az egészségügy legsúlyosabb problémái a lelki betegségek – ezen belül is a depresszió – és azok következményei. A mentális megbetegedések Európa egyik legnagyobb kihívását jelentik. Az európai lakosság több mint egyharmada szenved valamilyen mentális zavarban, amely súlyos életminőség-romlással is együtt jár. A depresszió nemcsak a hangulatot, hanem az egész szervezetet érinti, megnyilvánulhat étvágytalanság, fogyás, alvászavar, bizonyos szervi problémák formájában. A kutatók több olyan összefüggést is találtak, amely alátámasztja, hogy a stressz által kiváltott gyulladás károsítja az agyi tevékenységet és a mentális egészséget is. A bél falában található idegrendszer és az ott élő baktériumok termelik szervezetünk szerotonintartalmának 90-95 százalékát. Ez a vegyület felelős többek között a jó hangulatunkért. Ha valamilyen ok miatt diszbiózis alakul ki, és megváltozik a szerotonintermelés, az nyomot hagyhat az ember hangulatán, mentális teljesítőképességén is. Ha a bélben élő baktériumok nem kapnak elegendő táplálékot rostdús ételek formájában, akkor kevés SCFA-t tudnak termelni, amelyek fontos szabályozói az ingerületátvitelnek és a neurális gyulladási folyamatoknak. Kutatások bizonyították, hogy a probiotikumok, mint a Bifidobacterium longum és a Lactobacillus rhamnosus olyannyira jótékony hatásúak, hogy a szorongást és a depressziót is képesek csökkenteni.
Összességében tehát a mentális megbetegedéseknél is számít, hogy mivel tápláljuk a szervezetünket, hogyan viseljük gondját a bennünk élő számtalan mikrobának.
Mit tehetünk mentális egészségünkért?
Placebokontrollált vizsgálatban megfigyelték, hogy harminc nap alatt laktobacilus és bifidobaktérium kombinációjának adásával csökkenteni tudják a szorongást és a depressziót. S nemcsak a hangulatra, hanem a kognitív képességeinkre, mint a memória és teljesítőképesség, is hatással van bélrendszerünk állapota. Így született meg a pszichobiotikumok fogalma. Mechanizmusukról három elképzelés született. Az egyik szerint egyes bélbaktériumok neuroaktív anyagokat képesek előállítani, mint amilyen a gamma-aminovajsav (GABA), a szerotonin és az acetilkolin, s ezek a vegyületek pozitív irányba befolyásolják az idegi aktivitást. A pszichobiotikumokgyulladáscsökkentő hatással bírnak, így csökkentik a depresszió szintjét: számos tanulmány számol be arról, hogy a szervezetben kimutatható krónikus gyulladás és az ezeket fenntartó faktorok magas szintje szerepet játszik a hangulati és kognitív zavarok kialakulásában. Nem utolsósorban a kutatók úgy gondolják, hogy a mentális problémák hátterében a HPA-tengely rendszertelen működése áll, így a probiotikumok a stresszválaszrendszer fokozott működésének szabnak gátat, így enyhítve a hangulati zavarokat.
A probiotikus fajok, mint a bifidobaktériumok és a laktobacilusok rövid láncú zsírsavakat termelnek – például vajsavat –, amelyek a beleket határoló hámsejteket táplálják és erősítik. A jó baktériumok azonban csak akkor képesek előállítani a megfelelő mennyiségű vajsavat, ha megfelelő üzemanyaggal etetjük őket. Ezek a különféle nem emészthető szénhidrátok, rostokban gazdag gyümölcsök és zöldségek, teljes kiőrlésű gabonák. A prebiotikumok fogyasztásával a probiotikus baktériumok fognak szaporodni, ezáltal javul bélrendszerünk egészsége, ez pedig egész szervezetünkre, így mentális egészségünkre is hatással lesz. Egyre több táplálkozástudományi tanulmány mondja azt, hogy a teljes értékű növényi étrend segíti nemcsak a fizikai, hanem a mentális egészségünket is, így érdemes a lehető legtöbb zöldséget, gyümölcsöt, hüvelyest, magot fogyasztani.
A bél-agy tengely kommunikációjának egyik legfontosabb vegyülete a szerotonin, az egyik „boldogsághormon”. A legtöbb kedélyjavító gyógyszer növeli a szerotoninszintet, mellette fokozza a koncentrációt, és csökkenti az emésztési panaszokat. Ennek a hatásmechanizmusán is látszik, mennyire szoros együttműködésben áll a bél-agy tengely. Ha ezt kívülről, gyógyszerrel is lehet befolyásolni, akkor miért ne tehetnénk meg természetes alapanyagokkal, ételekkel? A megfelelő szerotoninszint fenntartásához triptofánban gazdag élelmiszerekre van szükségünk, ilyenek a gabonák, a magvak, a mogyorók, a gyümölcsök és a csokoládé.
A magas zsírtartalmú étrend gyulladáskeltő hatású, többek között azért, mert hozzájárul az oxidációs stresszhez. Az oxidációs stressztől véd bennünket a gyümölcsök és zöldségek polifenoltartalma. Bevitelüket fokozhatjuk citrusos és bogyós gyümölcsök, valamint káposztafélék és zöld leveles ételek fogyasztásával.
A bennünk élő mikroorganizmusok összetétele gyorsan meg tud változni a táplálkozás, stressz, gyógyszerek, diéták, az életkörülmények, rossz szokások, betegségek hatására, de a rendszer nagy rugalmassága és helyreállító képessége miatt jellemző a viszonylagos állandóság. Ezt az állandóságot sokkal egyszerűbb megőrizni, mint megborulásakor helyreállítani. Ugyanez igaz szervezetünkre és pszichés jóllétünkre is. Megfelelő mozgás és stresszkezelés, megtartó és támogató szociális élet mellett az egészséges táplálkozással jelentősen hozzájárulhatunk a mentális egyensúlyunk megőrzéséhez és helyreállításához is.
magyarázat:
Mikrobiom: az emberi testben élő szimbionta és patogén mikroorganizmusok (baktériumok, egysejtűek, vírusok, gombák) alkotta ökológiai rendszer
Bolygóideg (nervus vagus): a legbonyolultabb és legtöbb információt közvetítő ideg, mely többek között összekapcsolja az agyat a béllel
Prebiotikum: a probiotikus fajok tápanyagaként szolgáló táplálékok, például az emészthetetlen szénhidrátok, rostok
HPA-tengely: a hipotalamusz-hipofízis-mellékvese hármas tengelye, amely a stresszválaszt befolyásolja
SCFA: a rövid szénláncú zsírsavak a nem emészthető rostok erjedése során, bakteriális anyagcsere-folyamatok révén szabadulnak fel a vastagbélben. Három fő típust különböztetünk meg: butirátok, propionátok, acetátok. Ezek mind a vastagbél hámsejtjeit táplálják
Ajánlott irodalom:
Dr. Forrai Márta: Egészségünk záloga: A mikrobiom
Michael Gershon: The second brain
Giahia Enders: Bélügyek
