Tények a valóban egészséges életmódról és táplálkozásról - tudnivalók és praktikák

Vajon tényleg a tofutól nő a férfiaknak melle? A fitoösztrogének nyomába eredtünk

Tartalomjegyzék

A fitoösztrogének olyan növényi összetevők, melyek utánozzák a szervezet által megtermelt  ösztrogént, a „női nemi hormont”. Manapság nagy érdeklődésre tartanak számot, ugyanis a nőgyógyászok és onkológusok gyakran határozottan tiltják a fitoösztrogénben gazdag alapanyagok, így különösen a szója fogyasztását. Vajon igazuk van? Vagy ismét sikerült nyakon csípni egy olyan tévhitet, amit a tudományos kutatások mára már meghaladottá tettek? Ennek jártunk utána.

Vajon tényleg a tofutól nő a férfiaknak melle? A fitoösztrogének nyomába eredtünk

Az ösztrogén mind a férfiak, mind a nők szervezetében termelődik. Legmagasabb koncentrációban a termékeny korban lévő nők testében van jelen. Ez a hormon közreműködik a nő nemi jelleg kialakításában és az utódnemzés lehetővé tételében. Szerepet játszik még a kognitív folyamatok és az érzelmi állapot egyensúlyának, illetve a csontok, valamint a szív- és érrendszer egészségének megőrzésében is.

Az ösztrogénháztartás zavara összefüggésbe hozható olyan betegségekkel, mint:

  • a túlsúly,
  • az inzulinrezisztencia és 2-es típusú cukorbetegség,
  • a depresszió és a szorongás,
  • különböző menstruációs panaszok,
  • a terméketlenség,
  • a csontritkulás,
  • és bizonyos ráktípusok.

A növényi ösztrogének kutatásának apropóját a japán nők szolgáltatták,

 

ahol a világon a legmagasabb szójafogyasztás,

ott a legalacsonyabb az olyan nyugati betegségek előfordulása,

mint a mell-, petefészek-, vastagbél- és prosztatarák,

illetve a szív- és érrendszeri megbetegedések.

 

Azt, hogy a növények által tartalmazott fitoösztrogén magyarázattal szolgálhat a japánok nők hormonális egészségére, azóta számtalan kutatás is igazolta.

A szóján kívül egyébként a hüvelyesek, a keresztes virágú zöldségek, a bogyós gyümölcsök, és a mogyorófélék is tartalmaznak fitoösztrogéneket. Ezek egyéb értékes növényi tápanyagokkal együtt  csökkenthetik a menopauza tüneteit (hőhullámok intenzitását és csontritkulást), a szív-, és érrendszeri betegségek kialakulását, továbbá a mell-, a prosztata-, a bél- és más szervek rákos elváltozásainak esélyét is.

E hatások érthető okokból felkeltették a gyógyszerek és táplálék kiegészítők gyártóinak figyelmét. A fitoösztrogének, különösen a szójából nyert isoflavonok a kozmetikai ipar és az alternatív gyógyászat fókuszába kerültek. A nők tömegesen kezdték el alkalmazni a növényekből kivont hatóanyagok hormonális panaszaik csökkentésére. Azonban ameddig az eredeti formában fellelhető fitoösztrogént a természet biztonságos formába csomagolja, a táplálék kiegészítők és csodakrémek mesterséges összetételben és koncentrációban tartalmazzák a hatóanyagot.

Ennek fényében nem annyira meglepő az, hogy egyre több kutatás számolt be a fitoösztrognek potenciális kockázatairól is, kiemelve, hogy felboríthatják a hormonrendszert. Ezek a kutatások azok, amelyek általában óvatosságra intik az embereket nemcsak a szója-, hanem általában a hüvelyes-fogyasztással kapcsolatban is. Pedig ezek elsősorban nem az ételekre, hanem a mesterséges szója-, és más fitoösztrogén-készítményekre vonatkoznak.

Figyelmen kívül marad ugyanis egy fontos tény: a szója ellentmondásos hatásait igazoló kutatásokat a táplálék kiegészítőket és krémeket alkalmazók körében végezték. Ezekben persze jóval több a hatóanyag, mint egy adag babban, ugyanakkor nem tartalmazzák a növény rostjait, és más értékes összetevőit. Így persze jóval több fitoösztrogént lehet egyszerre bevinni, mint táplálkozással. E ugyan átmenetileg fokozhatja a remélt pozitív hatást, de a kockázatokat is rejthet magában. Ezzel együtt, még ilyen termékekkel folytatott kísérletekben is javarészt meghaladhatták a tapasztalt előnyök a lehetséges hátrányokat.

 

Milyen a jó fitoösztrogén-forrás?

A szója felhasználásával készült olyan élelmiszerekben, mint szója alapú felvágottak, hús-, és tejtermék helyettesítők, illetve fehérjeporok, nem természetes fitoösztrogén-források. Ezek iparilag feldolgozott élelmiszerek, mesterséges összetétellel és alacsony tápanyag-tartalommal. Abban a vizsgálatban például, amely szerint a szójafogyasztás felgyorsíthatja a vesekárosodást lupus esetén, a patkányokat szójaproteinnel és szójaolajjal etetették. Ezek megtalálhatók bizonyos vegán késztermékekben is. Nem minden egészséges, ami vegán!

Miért? Mert a teljes értékű növényi alapanyagok gazdagon tartalmaznak a fitoösztrogének mellett ún.  flavonoidokat is. Ezek a kiváló anyagok klinikai kísérletekben képesek voltak megakadályozni még az olyan rákkeltő anyagok sejtszaporító hatását is, mint pl. a bisphenol A.

A falvonoidok tehát megakadályozhatják a tumor sejtek növekedését.

Amennyiben a fitoösztrogéneket flavonoidokkal együtt fogyasztjuk (tehát valódi növényeket eszünk), ellensúlyozzuk az esetleges kockázatot. Ha falvonoidok nélkül fogyasztjuk a fitoösztrogéneket, akkor veszélyesek is lehetnek.

Megbízható fitoösztrogénforrásnak tekinthető maga a szójabab, és az abból készült tempeh, natto és tofu. A szójabab (edamame) fogyasztása segíthet például csökkenteni a szklerózis multiplex tüneteit. A magas tofubevitel pedig kifejezetten védőfaktornak számít a rákkal szemben mind menopausa előtt álló, mind azon túlesett nők esetében.

Gyümölcsök és zöldségek esetében sem kell a gyógyszereknél és krémeknél megfigyelt káros következményektől tartanunk. Ezek biztonságos összetételben és mennyiségben tartalmazzák a különböző tápanyagokat. Sőt, a fitoösztrogének rákellenes hatása akkor érvényesülhet a legelőnyösebben, ha már gyermekkorban rendszeresen részét képezik az étrendnek, ezért fontos, hogy a családi terítékén már idejekorán is a lehető leggyakrabban szerepeljenek a különböző hüvelyesek, teljes értékű szójatermékek.

Vajon tényleg a tofutól nő a férfiaknak melle? A fitoösztrogének nyomába eredtünk

Ösztrogén az állati eredetű tápanyagokban

A veszélyes ösztrogénbevitelt a közvélemény érdekes módon kizárólag a növényi alapú táplálkozással hozza összefüggésbe. Aki azért utasítja el a növényi étrendet, mert fél annak hormonális hatásától, azt általában meg szoktam kérni arra, hogy menjen haza, és alaposan nézze végig a hűtőszekrényét és a kamráját. Jegyezze fel, hogy hány, rendszeresen fogyasztott élelmiszerben talál otthon szójaszármazékokat. Hiszen ezek ott vannak a csokoládéban, pékárukban, kekszekben, zsiradékokban, húsipari termékekben, félkész-, és készételekben is.

De nem csak a szója útján fogyasztunk hormonokat. Az átlagos nyugati étrend mellett a táplálkozással bevitt ösztrogén 60-80%-a tejből és tejtermékekből származik. Ez nem meglepő, hiszen az ösztrogén hozzájárul az állatok tejtermeléséhez is. Ráadásul a tejben elforduló ösztrogén jobban is hasznosul a szervezetben. Míg gyermekeinket féltve óvjuk a szójatejtől annak lehetséges káros hatásai miatt, a tehéntej érthetetlen okból továbbra is kifejezetten ajánlott marad. Pedig az abban előforduló egyéb alkotóelemek (pl. kortikoszteroidok, IGF) miatt a magasabb tejtermékfogyasztás a prosztata-, és a hererák magasabb kockázatával járhat együtt.

Szteroid hormonok kerülnek az állatok tápjába is, mert ezek segítenek gyorsabban elérni a vágósúlyt.  Az elfogyasztott ösztrogén pedig felhalmozódhat haszonállat zsírszöveteiben, így nem meglepő, hogy kimutatható a marha-, a sertés- és a borjúhúsban is. De akár a halakban és tojásban is található ösztrogén. Téves tehát az az elképzelés, hogy az ösztrogénektől megvéd az állati étrend. Valójában gyakorlatilag minden állati eredetű élelmiszer tartalmazhat ösztrogént. Ráadásul a legnagyobb fenyetegést valószínűleg a peszticidek, műanyagok és kozmetikai szerek által tartalmazott, ösztrogén hatású vegyületek jelenthetik.

 

Mikor kerülendő a szója?

Kutatók megvizsgálták, hogy hogyan hat a genistein a hormonérzékeny mellrákos sejtek szaporodására. A genistein egy isoflavon, a szójában előforduló egyik fitoösztrogén. Az olyan élelmiszerek, mint a texturált szójaprotein (közkedvelt húspótló alapanyag), valóban hozzájárultak a tumor növekedéséhez, míg a kevésbé feldolgozott szójatartalmú élelmiszerek (a vizsgálatban pl. szójaliszt) nem.

A genistein önmagában képes akadályozni a hormonterápiás céllal alkalmazott tamoxifen hatékonyságát „ER+” tumorral diagnosztizált mellrák esetében. Ezt a vizsgálatot csak táplálékkiegészítőként szedett hatóanyag esetében végezték el. ER+ tumorral tehát kerülni kell a feldolgozott szójatermékek fogyasztását. Ez a tilalom azonban nem vonatkozik más fitoösztrogénekre. Mivel a fitoösztrogének egyébként védenek a mellrák kialakulásától. Mind az egészséges, mind pedig ER- mellrákkal diagnosztizált nők is fogyaszthatják a szójababot, a hüvelyeseket, mind pedig más, természetes növényi alapanyagokat, egy kiegyensúlyozott és változatos étrend keretében. Hormonterápia mellett gyakran a lenmag is tiltólistára kerül. Ez az omega 3 zsírsavban gazdag mag azonban nemhogy nem befolyásolja a kezelés hatékonyságát, hanem kifejezetten akadályozza a rákos sejtek szaporodását.  Az orvosi tilalomnak tehát a lenmag tekintetében nincs tudományos alapja.

Sok – elsősorban funkcionális táplálkozással foglalkozó – forrás autoimmun betegségek esetén is kerülendőnek tartja a szóját. Az általános tilalomnak nincs tudományos alapja, szklerózis multiplex esetén például kifejezetten védő hatása van. Bizonyos autoimmun betegségek esetében (NMOSD, Hashimoto Thyroiditis) azonban  a szója, vagy bizonyos szójatermékek elhagyása indokolt lehet.

Kerülnie kell a szóját azoknak, akik allergiásak rá. Nem meglepő, hogy a szója Európában kifejezetten allergén, hiszen a hozzátáplálás során szinte kizárólag csak a növényi alapon táplálkozó kisgyermekek ismerkednek meg ezzel az alapanyaggal. Nyugati étkezési kultúránknak a szója természetes formái nem képezik alapját. Annál elterjedtebbek viszont a különböző, mesterségesen előállított szójaszármazékok. A szójára allergiásak aránya egyébként nem haladja meg a népesség 1%-át. A legtöbben tehát biztonsággal fogyaszthatjuk.

Összességében tehát:

  • A fitoösztrogének jót tesznek az egészségünknek. Az ezeket tartalmazó, teljes értékű növényi alapanyagok biztonságos részét képezik a kiegyensúlyozott és változatos étrendnek.
  • A fitoösztrogéneket tartalmazó, iparilag erősen feldolgozott élelmiszerek, táplálék-kiegészítők és krémek potenciális kockázatot jelenthetnek.
  • A legtöbb állati eredetű élelmiszer is tartalmaz ösztrogént, hasonlóan bizonyos környezeti mérgekhez.
  • A szója fogyasztása a legtöbb ember számára biztonságos. Bizonyos betegségek (meghatározott típusú mellrák esetén folytatott hormonterápia, szójaallergia, bizonyos autoimmun folyamatok) esetén lehet indokolt az elhagyása. Ezzel kapcsolatban kérjük ki növényi étrendben megfelelően jártas szakember tanácsát.
Megosztás:
Megosztás itt: facebook
Facebook
Megosztás itt: twitter
Twitter
Megosztás itt: pinterest
Pinterest
Megosztás itt: email
Email
Témánál vagyunk
Ezek is tetszhetnek még